Foglalkozásaink

Csoportjaink

Már 4 éve, a 2018/19-as tanévtől különféle magyar nyelvű foglalkozásokkal várjuk a 2,5-9 év közötti gyerekeket:

Játszócsoport és Óvoda előkészítő:

Azon családok jelentkezését várjuk, akik szeretnék 2,5-5 év közötti gyerekeiket heti rendszerességgel anyanyelvi környezetbe járatni, ahol a gyerekek kortársaikkal együtt gyakorolhatják a magyar nyelvet. A játszócsoportban mondókákkal, népmesékkel, kortárs gyermek irodalmi alkotásokkal, versekkel, énekekkel ismerkednek meg a gyermekek, képzett dráma- és Montessori pedagógus vezetésével. Szerdára jelentkezhettek csoportunkba egész és fél napos ellátásra.

Havi díj:
– Heti 1 egész nap (8.00-17.00) CHF 390,–
– Heti 1 délelőtt (8.00-12.30) CHF 240,–
– Heti 1 délután (12.30-17.00) CHF 240,–
A havi díjak a napi 3-szori étkezés árát tartalmazzák.

Tanulócsoport:

Az állami óvodába és iskolába járó gyermekeknek heti egy délután tartjuk foglalkozásainkat, melyek során változatos, csoportos és egyéni feladatokon keresztül a helyesírás, olvasás, szövegértés, nyelvhelyesség, szókincsfejlesztés is külön hangsúlyt kap. 

Megfelelő számú jelentkező esetén, külön díj ellenében transzfert a Zürich HB és az Ákombákom között tudunk biztosítani. 

Várjuk őket minden szerdán délután 12:30-17:00 között.

Havi díj:
– Heti 1 délután: CHF 240,-
A havi díj az ebéd és az uzsonna árát tartalmazza.

Néptánc:

Minden szerdán a napi programunkba beápítve néptánc foglalkozást tartunk, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a magyar népzenével és népi játékokkal is. 

Montessori pedagógiáról röviden

A Montessori pedagógiai módszert Maria Montessori dolgozta ki, a gyermek születésétől, felnőttkoriáig tartó fejlődésének tudományos megfigyelései alapján. Ezt a gyermekközpontú pedagógiát több mint 100 éve, számos országban sikeresen alkalmazzák.  

A Montessori pedagógia alapelve, hogy a gyermeket érdeklődése, akarata viszi előre a megismerési folyamatban. Maria Montessori olasz orvos alkotta meg az egyik első reformpedagógiai irányzatot, mely a tanulás középpontjába a gyermeket helyezte, a személyiségközpontúságot, az egyéni megfigyelést  és a tanulás fontosságát hangsúlyozza. Ehhez a pedagógus megteremti a motiváló légkört, azokat az eszközöket, melyek a gyermek érdeklődését felkeltik. A játszócsoportban a gyermekekre szabott környezetben, olyan tevékenységek tervezését és eszközökkel való felszerelést tervezzük, mely folyamatosan ösztönzi őket a tanulásra, játékra a választás szabadságát megőrizve.

A Montessori módszer játékai természetes úton fejlesztik a gyermek koncentrációs képességeit. Az őt körülvevő játékok mind az elmélyült tevékenységet inspirálják. Ezek az eszközök az indirekt tanulást támogatják, vagyis a pedagógus iránymutatásával, de irányítása nélkül, szabadon találják meg a gyermekek azt az eszközt, mely az adott ismeretekkel kapcsolatban elmélyítik tudásukat. A Montessori pedagógiai elveken működő csoportok termei mind letisztultak, könnyen átláthatók a rendelkezésre álló eszközök, melyek elsősorban természetes alapanyagokból készülnek.

Bár számos különböző gyakorlati megvalósulása létezik a Montessori pedagógiának, a következő elemek alapvetőek benne:

  • Heterogén korcsoport az osztályteremben. Gyakori a 2,5 és 6 év közötti gyermekek együttes nevelése.
  • A gyermekek választják meg tevékenységüket a felkínált lehetőségek közül.
  • Zavartalan, összefüggő tanulási idő, melynek célja a gyermek elmélyült tevékenysége.
  • Építőjellegű, felfedést szolgáló modell, melyben a gyermekek megtanulnak különböző alapanyagokkal, anyagokkal dolgozni a direkt instrukciók helyett.
  • Kifejezetten a Montessori pedagógiához kifejlesztett tanulási eszközök használata. Az eszközök jellemzően természetes alapanyagokból készülnek.
  • Gondosan kialakított környezet, ahol az eszközöket témánként rendszerezik, a gyermekek számára könnyen elérhető módokon.
  • Mozgás szabadsága a csoportszobán belül.
  • A Montessori pedagógiát gyakorló pedagógusok alaposan megfigyelik a gyermekek csak rájuk jellemző tulajdonságait, képességeit, valamint azt, hogy milyen területen tehetségesek.

Drámapedagógiáról

A drámapedagógia „művészetpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben. Gyakorlatokkal és játékokkal segíti a valóság átélését, az emlékek megőrzését, a figyelem fejlesztését, az alkotás szabadságával való megismerkedést, s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. A megismerés örömétől a kifejezés, az élménymegosztás öröméig juttatja el a határozott célt szolgáló gyakorlatokban és a drámajátékokban résztvevőket. (…) A drámatanár (…) által tudatosan kialakított helyzetekbe kerülvén, jelentős helyzetfelismerési és döntési készség alakul ki a játszókban.” (Báthory–Falus 1997)

A drámapedagógiának eszköze és célja is a játék, az élvezet és az öröm. Egyszerre fejleszti az empatikus, önkifejező, kooperatív készségeket, a gyermek egész személyiségfejlődésére jótékonyan hat. A drámapedagógia segítségével önálló döntésekre képes, saját döntéseiért felelősséget képes vállaló fiatalt nevelhetünk. A drámajáték összetettségének köszönhetően sokoldalúan fejleszti a nyelvi készségeket is, mely a külföldön felnövő, esetleg bilinguális családban felnövő gyermekek számára kifejezetten hatékony a nyelvi kompetenciák fejlesztésében.

Óvodáskorban meghatározó a szerepjáték. Ezt támogatja a drámajáték is, így a gyermek könnyebben érti meg környezetét. Emellett bátrabbá, nyitottabbá válik, könnyebben beilleszkedik az adott közösségbe.